Horváth Erika

A diploma után (2015) kiköltöztem Új-Zélandra és azóta is itt élek, Aucklandben. Aurecon-nál, egy nagy mérnöki konzultációs cégnél vagyok grafikus és látványtervező- vezető grafikus az országban (merthogy sok országban vagyunk jelen, és Új-Zélandon belül is több irodánk van). A “mérnök” szó ne ijesszen meg, ilyenszabad felfogású és rendes emberek között még nem dolgoztam. Mi felelünk sok nagyszabású átépítési munka letervezéséért az országban, ez azt jelenti hogy a mi projektjeink a jövő felhasználóira vannak tervezve, mert a munkálatok sokszor 10-20 éves kifutásúak. Ami ma aktuális az 20 év múlva már nagyon nem lesz az, úgyhogy eléggé kreatív és jövőbe mutató a munka, ami itt zajlik, arról nem is beszélve, hogy mi részben befolyásoljuk mi lesz 20 év múlva! Tavaly mi lettünk megszavazva az 5. Leginnovatívabb Cégnek Új-Zélandon és Ausztráliában, és ugyanebben indultak olyan cégek is mint a M&C Saatchi Group és Leo Burnett. Egy teljes VR részlegünk van! Az én feladatom itt, hogy grafikai segítséget nyújtsak a mérnököknek (“varázsolj ebből szépet” - ahogy kérni szoktak), és figyeljek arra, hogy minden, ami az ügyfelek elé kerül az megfeleljen a cég vizuális kommunikációjának és minőségi elvárásainak - projekt szinten, B2B, nem marketing kommunikáció. Mindez nagyjából 2000 mérnököt jelent csak Új-Zélandon, 400 Aucklandben közvetlen mellettem, és rengeteg folyamatosan futó projektet, úgyhogy van mit csinálni bőven, nem unatkozom! De vannak beosztott grafikusaim, akik segítenek ebben és a cég ausztrál és az ázsiai grafikusaival isfolyamatosan kommunikálunk, segítünk egymásnak amikor tudunk. Szuper a légkör.

Hogy emlékszem vissza a Visart-ra? Kialvatlanság és rohanás! Na nem a Visart miatt, nem teljesen. Dolgoztam az iskola mellett, hogy annyi tapasztalatot tudjak összeszedni amíg “csak” tanulok, amennyit csak tudtam. Órák előtt az ügynökségnél kezdtem, ebédszünetben befutottam a céghez, hogy segítsek valamiben, este a Visart házikat csináltam, éjjel szabadúszó munkákat. És másnap újra az egészet. Nagy segítség volt, hogy a Visart órabeosztása és rugalmassága is hozzásegített ahhoz, hogy munka mellett dolgozhassunk. Én nem jártam el iszogatni órák után, nem pacsiztam le senkivel. Én az órákra azért jártam, hogy tanuljak, és minden szabadidőmet arra fordítottam, hogy továbbfejlesszem magam. És ezt kimaxoltam. A Visart-tól is megkaptam mindent, amire szükségem volt, és a szabadidőmben végzett munkák is kifizetődtek. Ez a kettő együtt segített ahhoz, hogy a diploma után ne kezdő pozícióba kerüljek, hanem rögtön katapultáljak haladónak, aki alatt dolgoztak a kezdők. Ha visszamehetnék és megváltoztathatnék valamit se tenném, ez így volt tökéletes.

A Visart egy fantasztikus vizuális repertoárt adott nekem. Mikor jelentkeztem nem igazán tudtam mit akarok csinálni vagy mit várok el az élettől – valaki ajánlotta az iskolát, jobb ötletem nem volt, tudtam rajzolni és néha fotóztam. Hálás vagyok annak, hogy a Visart látott bennem fantáziát és felvett. A Visart lehetőséget adott nekem több olyan kreatív irányba belekóstolni amikre magamtól sosem gondoltam volna. Ez kinyitotta a lehetőségek kapuját. Ez megtanított arra, hogy a koncepcióra és az ötletre koncentráljak elsősorban, majd eldöntsem melyik eszköz a legalkalmasabb annak megvalósítására. Ma már ezt a “sokmindenhezértést” tartom az egyik erősségemnek. Ha ez spektrum nem lenne mögöttem attól tartok, hogy az eszköz rabja lennék, csak egy egysíkú dizájner, aki azérttervez egy eszközzel és egy stílusban, mert máshoz nem tud nyúlni.

Az oktatás minősége is nagyon jó volt, ezt igazán csak mostanában ismertem fel, amikor nekem kellett kezdő grafikusokat interjúvolni és megküzdeni velük a mindennapokban. Hiányos a tudásuk, nem megalapozottak és önkényesek a dizájnjaik, a tipográfiájuk egy komplett káosz, és lassúak! Minden, ami én voltam a tanulmányaim elején, és minden, amit a Visart lassan, de biztosan kinevelt belőlem.

Jól tudtam hasznosítani a diplomám is, külföldön a francia dizájn diploma jobban hangzik mint a magyar.

A kreatív szakma ugye nem kötődik diplomához szükségszerűen, lehetne csak tapasztalatból is dolgozni. De én úgy érzem, hogy a cégek is nagyobb bizalommal állnak ahhoz, akinek van diplomája. Én is nagyobb bizalommal álltam ahhoz, akinek volt formális képzése pont azért, mert tudom, hogy nekem mennyire megalapozott tudást adott az iskola. Arról nem is beszélve, hogy ha valaki tervezi a külföldre költözést, akkor elengedhetetlen, hogy legyen papírja végzettségről a szakmájában. Én nem kaptam volna meg a letelepedési engedélyt a diplomám nélkül.

Annak ajánlanám a Visart-ot, aki kíváncsi. Akinek nyitott a felfogása, és szeretne minél többet magába szívni tanulmányai alatt. Annak is, akinek semmi kapcsolata nincs a kreatív szakmában, nekem sem volt. Kinek hazudok, még mindig nincsenek! Az igazán érdekes dolgok ott kezdődnek, ahova a kreatív ügynökségek kezei már nem érnek el.

Annak ajánlom, aki tényleg ezt szeretné csinálni, aki ambíciózus és nyomja magát előre. Máskülönben semmi értelme, menjen irodai asszisztensnek.

‍